Ő is, ő is csak egy volt a sok közül,
Ki igazán valami mást várt.
Mikor egy hajnal a járdán,
Kezét a szívére tette,
Valami eltörött benne,
Félve hallgatta a szíve dalát.
Úgy hal majd belé,
Ahogy a fény az éjbe, kéz a kézben.
Úgy f**y majd belé,
Ahogy a vér a sebekben fáj.
Benne van egy világ,
Kapuinál ígéretre ne várj,
Ha még küzdessz érte, ő marad veled.
Boldogság csak a szenvedés hiánya,
De nem ő hiányzik , hanem aki lehetett volna.
Egy Isten megbocsát, de ő sosem tudott igazán
Érezni, megbánni, szabadon engedni,
Nem tanult meg félni.
Ő is, ő is csak egy volt a sok közül,
Ki elhitte nincsen már egyedül,
Ahogy egyedül született, úgy halt meg.
Szomjan védte más világban,
Mérgek marták, sosem bánta,
Bús magány volt az ő barátja.
Úgy hal majd belé,
Ahogy a fény az éjbe, kéz a kézben.
Úgy f**y majd belé,
Ahogy a vér a sebekben fáj.
Benne van egy világ,
Kapuinál ígéretre ne várj,
Ha még küzdesz érte, ő marad veled.