Mondtam neked, ne légy zenész
Legyen botfüled, tovább érsz
Mondtam neked, mint jó barát
Hagyd a verset, a zongorát
És a szöveg, ha mégis kell
Csak a holdfényről énekelj
Mondtam neked, a művészvilág
Aknamezőn a boldogság
Mondtam neked, hogy tartsd a szád
Kell a francnak az igazság
Mondtam neked, az ihlet fáj
Inkább jelszavakat ordibálj
Mondtam neked, nem kell a gond
Aki alkot, az sült bolond
Mondtam neked, van sokkal jobb
Legyen hatalmad s pénzed sok
Mondtam neked, egy nap egy sztár
Örök sikerrel kalkulál
Mondtam neked, ez új idő
Csupa eldobható zsebkendő
És ha új idő, hát új szabály
Már te fizetsz, csak hadd muzsikálj
És ha rossz irányba hajlongtál
Az üres kalap a földön vár
Mondtam neked, ez csak zene
Sose hallgass a szívedre
Mondtam neked, hogy hallgass rám
Sose kövesd az én példám
Mondtam neked, nem tanulság
Az, hogy nekem is ezt mondták
És ha elölről kezdhetném
Mindezt ugyanúgy megtenném
Mondtam neked, s csak járt a szám
De egy percig se hallgass rám